Sorozatunk második részében a háborús hős yorkshire terriert, Smokyt mutatjuk be. A kutyát egy amerikai katona találta 1944 februárjában egy üres rókalyukban, az Új-Guinea-i dzsungelben. Smoky ekkor már fiatal felnőtt korban lévő szuka volt. A katonák kezdetben azt gondolták, hogy  a kutyus a japánokhoz tartozik, de miután egy közeli fogolytáborba vitték, rájöttek, hogy nem érti meg sem a japán, sem az angol vezényszavakat. Smokyt végül William A. Wynne tizedes vette meg két ausztrál fontért. A következő két évben Smoky hátizsákban utazva elkísérte gazdáját csendes-óceáni repülős bevetéseire. Számos kedvezőtlen körülménnyel szembesültek, éltek az Új-Guinea-i dzsungelben és Rock Islands-en is, ahol ócska sátrakban kellett elszenvedniük az egyenlítői hőséget és párát. Ellentétben a II. világháború többi „hivatalos” kutyájával, Smoky sosem részesült állatorvosi ellátásban. Ennek ellenére soha nem volt beteg.

Smoky az Ötös számú csendes-óceáni légierőnél szolgált. A repülések alkalmával hosszú órákat töltött egy katonai hátizsákban himbálózva, a fedélzeti gépfegyverek közvetlen közelében. Tizenkét repülős bevetésen vett részt, és nyolc harci csillagot kapott kitüntetésül. Túlélt 150 légitámadást Új-Guineában, egy tájfunt Okinawán, valamint egy speciális ejtőernyővel kiugrott egy 10 méteres toronyból. Egyszer megmentette Wynne életét, amikor egy hajóút során figyelmeztette őt a közeledő gránátrepeszekre, ezzel kiérdemelve tőle a „rókalyukban talált angyal” címet.

’45 januárjában Smoky áthúzta a távíróvezetéket egy húszméteres, szűk csövön,  napokat takarítva meg a Lingayen-öböli légierő bázist építő alakulatnak. Ekkor végképp  háborús hőssé avanzsált, és tizedessé lépteték elő. Számos trükköt is megtanult, amelyeket előadott a speciális szolgálatot ellátó csapatoknak, illetve kórházakban, Ausztráliától Koreáig. Wynne szerint ő sokkal többet tanult a kutyától, mint az tőle.

A háború végén Wynne magával vitte Smokyt otthonába, Clevelandbe, ahol a kutya is a családdal élt. Visszatérésük után Wynne és Smoky egy fotókkal illusztrált egészoldalas cikkben szerepelt a Cleveland Press 1945. december 7-i számában. Smoky hamarosan országos szenzációvá vált. A következő tíz évben gazdájával eljutottak Hollywoodba, és bejárták az egész világot, hogy bemutassák Smoky tizedes figyelemre méltó képességeit, amelyekbe beletartozott a bekötött szemmel történő kötélen sétálás is. Az alig kétkilós veterán ’57 februárjában távozott az örök vadászmezőkre. Clevelandben két emlékművet is emeltek a tiszteletére.